Jó volt. Nem kicsit, nagyon!

Nem kicsit jó volt tegnap este a ZP! Igaz, hogy a fellépőkről azt sem tudtam, hogy kicsodák de a pogózás meghozta a kellő lendületet az éjszakához. Minden jó volt, néha kicsit leült a hangulat, de alapjában véve zsírvolt. Aztán Domi odajött, hogy nincs meg a telója. Miután sikeresen visszaszereztem neki, kiderül, hogy a lába csöppet megsérült. Így inaktív lett, majd szép lassan én is. Olyan három fele kezdtünk el azon gondolkodni, hogy lassan menni kellene haza, de nem akartuk ott hagyni a lányokat. Legalábbis én. Majd Ádám háromkor lelépett, mert négykor kel, mivel dolgozik. Ebben az a szép, hogy Mire hazaér kelhetett. Szóval fél négykor elindultunk Nikivel, Julival és Domival hazafelé. Azzal érveltem az indulás mellett, hogy az éjszakai busz tökéletes, ne várjuk meg az első HÉV-et. Dominak pont jött a busza itt, elment. Én megvártam Nikivel Juli buszát, persze ha a menetrendjét nem nézem meg, akkor lekéssük. Egyik busza 4:45-kor ment, akárcsak a másik; munkanapokon persze. Szóval 10 perccel háromnegyed előtt visszamentünk a másik buszhoz, majd mi is felültünk a buszunkra Nikivel. Ilyenkor jó, hogy bármelyik busz jó nekem. Összegezve: jó volt, még. És most taps…


